Diekirch katonai múzeum ( Külső tárlat)
Ugyanúgy, ahogy az előző, ez is inkább egy kisváros benyomását keltette bennem (lakosság: 6000 fő). Az emberek nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Pár embernek talán ismerős lehet a városka neve. Nem véletlenül, mert itt készül a sokak által kedvelt Diekirch sör, illetve itt található az egyetlen templom, amelynek szamár van a csúcsán kereszt helyett. A szamár ugyanis a városka jelképe. :) Ha hihetünk a leírásoknak, akkor ebben a városban található a luxemburgi hadsereg központja és egyben az egyetlen laktanyája is. Nem is beszélve a luxemburgi hadtörténelem nemzeti múzeumáról, amiért tulajdonképpen idelátogattunk.
A múzeumig a vasúti pályaudvartól gyalog nagyjából 12 perc alatt lehet eljutni. Már az utcáról jól felismerhető, hogy hol található pontosan, hiszen az épület előtt két amerikai harckocsi "parkol".
Mielőtt bementem volna a múzeumba, megtekintettem a külső statikus kiállítást. Ezek a hadi gépezetek az épület körül az udvarban vannak elhelyezve, minden járműhöz külön tábla tartozik, amelyen a gépek műszaki paraméterei vannak megjelenítve.
Az intézményben minimum 20-22 igen jól berendezett teremmel rendelkezik. Mivel ezek a termek egymásból nyílnak, sőt akár több terem is nyílhat egy szobából, ezért itt nem tudok olyan részletes leírást adni mint a Clervaux-i múzeum esetében.
Megpróbálok minden teremről írni, de ez most az előző beszámolóval ellentétben inkább egy képes túra lesz minimális kísérő szöveggel. (sokak örömére :)).
A luxemburgi történeti rész egy külön szárnyat képvisel a múzeumban, ahol szintén a már előbb említett termeken kívül 8-10 részletes termet találhatunk, rengeteg életképpel és felszerelési tárggyal.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a múzeumot.
